Ókortudományi Társaság októberi felolvasóülése

Nyomtatóbarát változatPDF változat

Meghívó

az Ókortudományi Társaság 2020. október 16-án, pénteken, 17:00 órakor kezdődő

felolvasóülésére, amelynek programja:

Irsay-Nagy Balázs

Sziklába faragott teológia
Ehnaton egyiptomi király (18. dinasztia) amarnai sírja

A közép-egyiptomi Amarna (ókori nevén: Ahet-Aton) várostól keletre lévő sivatagi vádiban található a vallásos reformja miatt jól ismert Ehnaton király számára készített sziklasír. A sír szerkezete és dekorációja több részletben párhuzamos az előző uralkodók sírjaival a Királyok Völgyében, más részletekben azonban radikálisan eltér ezektől. Az előadás az azonosságok és az eltérések bemutatása révén a sír tervezését és kivitelezését meghatározó teológiai tartalmat elemzi.

Gábor Sámuel

Szatír és ember az archaikus-klasszikus kori Athénban
A kitharás szatírkórusok esete

Az ókori Athénból mindössze hét olyan váza maradt ránk, amelyen kitharás szatírok kórusa látható. Ezek közül az egyik, egy töredékes fekete alakos szküphosz 1954 óta a budapesti Szépművészeti Múzeum gyűjteményében található (54.230). Szilágyi János György ennek apropóján 1977-ben alapos tanulmányt írt a tárgycsoportról, amelyben a szatírkórus-ábrázolásokat Kr. e. VI. század végi zenei elő­adások képzőművészeti megjelenítéseként értelmezte.

Előadásomban ugyanezt a vázaképet és ugyanezt a tárgycsoportot vizsgálom meg újra – egészen más nézőpontból és előfeltevésekkel. Véleményem szerint a szatírkórust ábrázoló vázák nem korabeli események stilizált ábrázolásai, nem szatírnak öltözött athéniakat jelenítenek meg. Így nem is árulnak el semmit a Kr. e. VI. század végi színházi előadásokról. Ugyanakkor az athéni vázafestészet hosszú sza­tírábrázolási hagyományának egy olyan állomását jelzik, amelyben a szatírok egyszer csak kilépnek ad­digi dionüszoszi világukból, és elkezdik saját, meglehetősen emberi szatírvilágukat felépíteni.

Az VI–V. század folyamán készült sok ezer athéni szatírábrázolás és a legkésőbb a VI. sz. végétől a vázafestészettel párhuzamosan fejlődő szatírdráma kibontakoztatja és számos aspektusában bemutatja a szatírok lényét, megrajzolja világukat. És közben mond valamit az emberekről is, akik mind a szatírdrámát író tragédiaszerzők, mind a vázaképet készítő vázafestők, mind az embert utánzó szatírok legfőbb mintájául és inspirációjául szolgáltak.

Helyszín:

ELTE BTK, “A” épület, Kari Tanácsterem
(1088 Budapest, Múzeum körút 4/A, magasföldszint).

A járványhelyzetre való tekintettel a felolvasóülést megpróbáljuk valós időben online közzétenni egy Zoom-közvetítésben, ennek linkjét a jövő héten tesszük közzé.