Pécsi Tudományegyetem

Bölcsészettudományi Kar
TÖRTÉNETTUDOMÁNYI INTÉZET
ÓKORTÖRTÉNETI TANSZÉK

 

III. ÓTFG 2015

Nyomtatóbarát változatPDF változat

 

 

A Pécsi Tudományegyetem Ókortörténeti Tanszéke és Ókori Gazdaságtörténeti Kutatóközpontja 2015. október 1-jén rendezi a III. Ókori Történeti Földrajz és Gazdaságtörténet Konferenciát. Az alábbi oldalon folyamatosan értesítjük az érdeklődőket a konferencia aktuális híreiről.

 

A III. Ókori Történeti Földrajz és Gazdaságtörténet Konferencia programja

A konferencia szervezői: Grüll Tibor (PTE), Csabai Zoltán (PTE), Felföldi Szabolcs (SZTE), Vér Ádám (ELTE)

 

9.30 - 9.40 A konferencia megnyitója

Helyszín: Rókus u. 2. M épület, Tóth István terem

A konferenciát megnyitja Prof. Dr. Fischer Ferenc, a PTE Bölcsészettudományi Kar dékánja, a PTE BTK Történettudományi Intézet igazgatója, és Dr. Grüll Tibor az Ókori Gazdaságtörténeti Kutatóközpont vezetője

 

 

PANNONIA TOPOGRÁFIÁJÁNAK ÉS GAZDASÁGÁNAK KÉRDÉSEI szekció

Helyszín: Rókus u. 2. M épület, Tóth István terem

 

9.45 - 10.10 Lehrer Nándor: A gravitációs modell kísérleti alkalmazása Itália X. régiójában

10.10 - 10.35 Mráv Zsolt: Bennszülött személynevekből képzett falunevek ÉK-Pannoniában

10.35 - 11.00 Merczi Mónika: Római kori településhálózat a limes Esztergom-Nyergesújfalu közötti szakaszának térségében a fibulák és egyéb fémleletek tükrében

 

11.00 - 11.15 Szünet

 

11.15 - 11.40 Bartus Dávid: Brigetio topográfiája a legújabb kutatások tükrében

11.40 - 12.05 Viczián István: A Duna szigeteinek régészeti lelőhelyei ‒ geomorfológiai és klímatörténeti megfigyelések

12.05 - 12.30 Fazekas Ferenc - Szabó Antal: Egy pannoniai római auxiliáris tábor és környezete: Régi-új adatok Lussonium (Paks-Dunakömlőd) és környékének topográfiájához

 

12.30 - 13.30 Ebédszünet

 

13.30 - 13.55 Anita Rapan Papesa - Hrvoje Vulic: Third by the size: what do we know so far about topography of Roman Cibalae and its ager?

13.55 - 14.20 Torbágyi Melinda: Pannonia római pénztörténetének néhány kérdése

14.20 - 14.45 Szabó Ernő: Kölni kereskedők Pannoniában

 

14.45 - 15.05 Szünet

 

A GÖRÖG ÉS RÓMAI VILÁG GAZDASÁGÁNAK ÉS JOGTÖRTÉNETÉNEK KÉRDÉSEI szekció

Helyszín: Rókus u. 2. M épület, Tóth István terem

 

15.05 - 15.30 Németh György: Őrjítő méz

15.30 - 15.55 Patay-Horváth András: Középítkezések a klasszikus kori Phigaliában és környékén

15.55 - 16.20 Kató Péter: Gazdasági fellendülés és társadalmi komplexitás a késő hellénisztikus kori Nyugat-Anatóliában

 

16.20 - 16.40 Szünet

 

16.40 - 17.05 Nótári Tamás: Egy birtokvita Cicero praxisából - jogi és gazdasági vetületek

17.05 - 17.30 Takács Levente: A földmérés (jogi) megítélése Rómában

17.30 - 17.55 Grüll Tibor: Iudaea/Palaestina földjének sorsa a Róma-ellenes háborúk után és a "siqarikon-törvény"

 

 

 

A KERESKEDELMI ÚTVONALAK MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI szekció

Helyszín: Rókus u. 2. M épület, Vargyas Péter terem

 

9.45 - 10.10 Felföldi Szabolcs: Kereskedelem megszokott mederben? A távolsági kereskedelem és a folyók/folyóvölgyek

10.10 - 10.35 Vér Márton Gergő: A Selyemút fénykorának utolsó epizódja: a mongolok és a kereskedelem

10.35 - 11.00 Langó Péter: A magyarok kereskedelmi kapcsolatai a 10. században

 

11.00 - 11.15 Szünet

 

11.15 - 11.40 Székely Melinda: A Római Birodalom keleti kereskedelme: írott források és értelmezésük

11.40 - 12.05 Hoppál Krisztina: Róma és Kína. Tények és tévhitek az írott források és régészeti leletek alapján

12.05 - 12.30 Polgár Szabolcs: Földműves civilizáció - nomád civilizáció. Szembenállás és együttműködés. Kereskedelem és politika

 

12.30 - 13.30 Ebédszünet

 

13.30 - 13.55 Pálfi Zoltán: Két északi település: Tawinia és Tuhpia

13.55 - 14.20 Stipich Béla: Felső Ország, Alsó Ország - földrajzi és/vagy közigazgatási fogalmak?

 

14.20 - 14.40 Szünet

 

14.40 - 15.05 Buhály Attila: Urartu pusztulása: természeti katasztrófa?

15.05 - 15.30 Vér Ádám: Lazúrkő az Újasszír Birodalom korában

15.30 - 15.55 Csabai Zoltán: Kék nyersanyagok és árucikkek az újbabilóni korban

 

15.55 - 16.10 Szünet

 

16.10 - 16.35 Kalla Gábor: Raktározás az óbabilóni kori nagyméretű magánháztartásokban

16.35 - 17.00 Gyarmati János: Hangya-szorgalommal. Felhalmozás és raktározás az inkák birodalomépítő stratégiájában

 

 

 

A konferencia előadásainak rövid ismeretői

 

Bartus Dávid (ELTE)

Brigetio topográfiája a legújabb kutatások tükrében

Az elmúlt években egy jelenleg is folyamatban lévő OTKA-projekt keretében nondestruktív módszerekkel vizsgáltuk a brigetiói katonaváros és legiotábor topográfiáját, aminek eredményeképpen a légifelvételek, geofizikai mérések és terepbejárások adatai számos új információval szolgáltak. Emellett a canabae északi sávjában, a legiotábor retenturájának középső szektorában, valamint a polgárvárosban végeztünk feltárásokat. Az előadás célja az új eredmények bemutatása, értelmezése, valamint a Brigetio topográfiájával kapcsolatos kérdések és problémák bemutatása.

 

Buhály Attila (NyF)

Urartu pusztulása: természeti katasztrófa?

A szakirodalom korábban Urartu pusztulásának okát szinte teljesen egységesen külső támadásban (leginkább méd vagy szkíta) látta. Újabban, még ha meglehetősen óvatosan, de felmerültek olyan vélemények is, amelyek valamilyen természeti katasztrófa vagy megpróbáltatás (pl. földrengés vagy klimatikus változások) bekövetkeztében látták az okot, mint amit az urartui hatalmi struktúra és kormányzati infrastruktúra már nem tudott kiheverni. Az előadás megpróbálkozik ezeknek a véleményeknek a mérlegelésével, ill. annak a vizsgálatával, hogy az urartui kormányzati rendszer (erődök, a hatalmi pólusok közötti kommunikáció) jellege folytán mennyire lehetett veszélyeztetve ilyen típusú környezeti változások esetén.

 

Felföldi Szabolcs (SZTE)

Kereskedelem megszokott mederben? A távolsági kereskedelem és a folyók/folyóvölgyek

A kereskedelemmel kapcsolatos kutatások egyik állandó eleme a kereskedelem és a folyók, folyóvölgyek összekapcsolása. Kis túlzással a kutatók döntő többsége úgy tekint a folyókra/folyóvölgyekre, mint a kereskedelem „komfortzónáira". Olyan útvonalaknak tartják ezeket, amelyek a modern utak, úthálózat megszületését megelőzően a legkönnyebb és a szó szoros értelmében a legsimább módját biztosították nemcsak az utazásnak, de a kereskedelemnek is, s ennek köszönhetően ez utóbbi legfontosabb csatornáinak tekinthetők. Bizonyos feltételek teljesülése esetén ez a megállapítás valóban megállja a helyét, számos esetben viszont ennek ellenkezőjét tapasztaljuk, amiből következően részben toposznak is tartható a fenti megállapítás. Jelen előadásom célja az, hogy megvizsgálja, vajon milyen feltételek teljesülése esetén működtek a folyók és folyóvölgyek valóban fontos kereskedelmi útvonalként, és milyen tényezők játszottak szerepet azokban az esetekben, amikor a kereskedők a folyók/folyóvölgyek helyett más útvonalakat részesítettek előnyben. A Selyemút történetének és régészetének kutatójaként vizsgálataim során alapvetően a Selyemút és e nagy eurázsiai kereskedelmi rendszer térségében található folyók és folyóvölgyek összefüggéseire koncentráltam, de időről-időre más kereskedelmi hálózatok analóg adatait is figyelembe vettem.

 

Grüll Tibor

Iudaea/Palaestina földjének sorsa a Róma-ellenes háborúk után és a "siqarikon-törvény"

A Misnában szereplő siqariqon-törvény a földvásárlásokkal kapcsolatos: ha egy rómaiak által elkobzott zsidó földet új tulajdonosától zsidók akartak megvásárolni, milyen feltételekkel tehették meg azt. A szakirodalomban régóta vita folyik, hogy a siqariqon a Flavius Iosephusnál szereplő sicarii-val, vagyis a „tőrösök" nevű terrorszervezettel függ-e össze, vagy esetleg a római joghoz van köze, ahol a kifejezés „gyilkost" jelent. Előadásomban azt szeretném bizonyítani, hogy az utóbbi esetről lehet szó, és az egész törvény a 70-es háború utáni állapotok közepette jött létre, mikor Vespasianus Iudaea egész földjét elkoboztatta az államkincstár javára. Bár a siqariqon-törvény a Talmudban és a midrásokban is felbukkan, tulajdonképpen a Bar Kokhba-felkelés leverését követően (Kr. u. 135/6) már okafogyottá vált.

 

Gyarmati János (Néprajzi Múzeum)

Hangyaszorgalommal. Felhalmozás és raktározás az inkák birodalomépítő stratégiájában

Az i. sz. 15. században az Inka Birodalom rövid néhány évtized alatt egymillió négyzetkilométeres birodalmat épített ki Ecuadortól Chile középső részéig. A gyors expanzió, majd a meghódított területek erőforrásainak kiaknázása érdekében az inka állam sajátos gazdasági és társadalmi intézményeket, illetve összetett infrastruktúrát hozott létre. Ez utóbbinak részét képezték az esetenként több tízezer köbméter befogadóképességű állami raktárbázisok is. Az előadás azt kívánja megvilágítani, hogy milyen okok húzódtak meg a javak extrém mértékű felhalmozása mögött, és az állam által létesített raktárak hogy szolgálták az Inka Birodalom terjeszkedését és működését.

 

Hoppál Krisztina (ELTE - DJM)

Róma és Kína. Tények és tévhitek az írott források és a régészeti leletek alapján

Noha a Római és a Középső Birodalom kapcsolatainak vizsgálata a 19. század derekától meglehetős népszerűségnek örvend, a kutatások elsősorban a kereskedelem, illetve az abban részt vevő áruk meghatározására koncentráltak. Ugyanakkor az ókori Kelet és Nyugat e két végpontjának relációja, sokkal inkább mint indirekt, közvetítők sorát igénybe vevő folyamat írható le, mindkét oldalról nagyon is jellegzetes perceptiókat eredményezve.

Mindemellett az oikumené e két szegletének egymásról kialakult, gyakran rendkívül torz képe a számos tényező által befolyásolt, ókori földrajzi ismeretekre is rávilágít.

Milyen szempontok mentén és hogyan vázolható föl Róma és Kína kapcsolata? A számos értelmezésbeli és kutatási nehézség dacára milyen tények és esetleges tévhitek határozhatók meg a két terület tekintetében?

Az előadás az 1-5. század vonatkozásában kínai munkák és antik auctorok szemelvényein, valamint a legjellegzetesebb római/kínai eredetűként meghatározott régészeti leletek bemutatásán keresztül kívánja felvázolni a két birodalom között leírható közvetett, sajátos nexust, igyekezvén megválaszolni a fent feltett kérdéseket.

 

Kalla Gábor (ELTE)

Raktározás az óbabilóni kori nagyméretű magánháztartásokban

A mezőgazdasági termelés és a javak elosztásának egyik alapvető eleme a nagy, jól őrzött raktárak kialakítása. Ennek ellenére a mezopotámiai gazdaságtörténet ezzel a kérdéssel átfogóan még keveset foglalkozott. Ugyan a palotákban és templomokban gyakran sikerül raktárhelyiségeket régészetileg azonosítani - általában hosszú, folyosószerű párhuzamos helyiségsorokból állnak - a nagyméretű magánházak esetében ilyeneket nem találunk. Az előadás ezekkel a mégis azonosítható magtárakkal és raktárakkal foglalkozik, azok városon kívüli elhelyezkedésével, kapacitásával. Mindebben az írásos források mellett segít, hogy egy új dél-iraki angol ásatás egy olyan önállóan álló nagyméretű raktárkomplexumot tárt fel, amely ebben az összefüggésben értelmezhető.

 

Kató Péter (ELTE)

Gazdasági fellendülés és társadalmi komplexitás a késő hellénisztikus kori Nyugat-Anatóliában

Nyugat-Anatólia és az előtte fekvő Égei-szigetek gazdasági fejlődése a Kr. e. 2. században minden korábbinál élesebben eltért a görög szárazföldétől. Míg az európai részeken általános gazdasági és demográfiai visszaesés figyelhető meg, addig Nyugat-Anatóliára minden korábbinál nagyobb prosperitás volt jellemző. Előadásomban azzal az eddig ritkán tárgyalt kérdéssel foglalkozom, hogy milyen hatást gyakorolt ez a fellendülés a polisok társadalmaira, és mennyiben tértek el ezek a szárazföldi polisoktól? Az eltérés megragadására a komplexitás számos tudományágban használt fogalmát fogom alkalmazni. A feliratos forrásanyag elemzése révén amellett fogok érvelni, hogy bár a nyugat-anatóliai polisok társadalmai nem voltak alapvetően eltérőek, jól látható az összefüggés az erőforrások gyarapodása és a társadalmi komplexitás növekedése között. Mindez a forrásainkban a városok igazgatásával, a privát egyesületekkel (koina) és a kultuszok működtetésével kapcsolatban érhető tetten.

 

Langó Péter (MTA RI)

A magyarok kereskedelmi kapcsolatai a 10. században

A 10. századi Kárpát-medencei emlékanyag egy fontos részét alkotják az egykorú érmek, melyek közül a nyugat-európaiakat egyöntetűen a katonai hadjáratok emlékeiként, a kalandozások során szerzett zsákmányként szokás értelmezni, míg a muszlim érmek feltűnését a keleti kereskedelmi kapcsolatok meglétével magyarázza a kutatás. A bizánci érmek azok, melyek minden bizonnyal egyaránt bekerülhettek, a zsákmány részeként, esetleg a Konstantinápolyban megfordult főrangúaknak adott ajándék részeként, mind pedig a kereskedelmi kapcsolatok útján is. A magyarok már a 9. századra vonatkozó források szerint is komoly kereskedelmi kapcsolatokat létesítettek a keleti szállásterületeik szomszédságában lévő városokkal, s a 10. századi Kárpát-medencei emlékanyag arra utal, hogy mindez a honfoglalást követően is tovább virágzott.

A kereskedelmi kapcsolatokkal párhuzamosan a nemesfém érmék felhasználása is többrétű lehetett. A tárgyak egy része, amint azt a Mindszent-Koszorúsdűlői sír ezüstlemezeinek archaeometriai vizsgálata, valamint a Vec-i szablya hüvelydíszítéséhez szétkalapált dirhem is mutatja, minden bizonnyal újrafelhasználásra került, azonban a nemesfém bevételek egy másik része már korábban is a kereskedelmi forgalom részét képezhette, amint azt a kercsi vásárok nyomán, vagy a leánykérés kapcsán a muszlim kútfők is leírták. A rabszolga-kereskedelem mellett a 10. században az állatkereskedelem is fontos (idővel talán egyre fontosabb) szegmense lehetett a gazdaságnak, amire a perejaszleveci vásár kapcsán az Orosz Őskrónika is utal. A krónika egyben felhívja a figyelmet a magyar kereskedelem egy másik lehetséges szegmensére is: az ezüstkereskedelemre. A kereskedelem mellett az aranypénzek minden bizonnyal komoly értéket képviseltek és, amint azt a nagyharsányi kincs mutatja, a trezaurációs céllal hosszú ideig forgalomba lehettek. Belföldi kereskedelmi jelentőségükre jól utalnak a 11. századi viszonyok, mert a magyar törvényekben szereplő pensa auri forgalomban lévő bizánci arany solidust jelentett.

 

Lehrer Nándor (DE)

A gravitációs modell kísérleti alkalmazása Itália X. régiójában

A városhálózatokat vizsgáló várostörténet-írás lényegét a Paul M. Hohenberg és Lynn Hollen Lees szerzőpáros fogalmazták meg az 1985-ben megjelent The Making of Urban Europe 1000-1950 című munkájukban: „a városfejlődés nem egyszerűen a sok város összessége, hanem a kölcsönös kapcsolatok hálózata."

A városi vonzáskörzetek empirikus feltárása és elemzése a gyakorlatban rendkívül nehéz feladat. Ezeket a viszonyokat ugyanis sok és sokféle tényező alakítja egyidejűleg. Ezen tényezők megnyilvánulásai a valóságban tömegesek, s az információgyűjtés róluk korlátozottak, idő- és költségigényesek. A hierarchikus vagy funkcionális térkapcsolatok, vonzásviszonyok felderítése az empirikus eredményekkel való összevetése érdekében így nagy szükség van elméleti modellekre. Ezek egyike a nemzetközi szakirodalomban gyakran alkalmazott módszer a gravitációs analógián alapuló modellezés. Az ún. gravitációs modell által adott kép a kijelölt centrumvárosok vegytiszta környezetben értendő hipotetikus vonzáskörzetét vázolja fel a vizsgált régión belül. Előadásom során bemutatom ezen modell felhasználási lehetőségét az Augustus által létrehozott X. regio, Venetia és Histria városaira alkalmazva.

 

Merczi Mónika (Balassa Bálint Múzeum, Esztergom)

Római kori településhálózat a limes Esztergom-Nyergesújfalu közötti szakaszának térségében a fibulák és egyéb fémleletek tükrében

Az 1990-es évek elején nagyobb mennyiségű fémlelet került a Balassa Bálint Múzeum régészeti gyűjteményébe, melyeket fémkeresősök gyűjtöttek a Régészeti Topográfia 5. kötetében szereplő, a határvidék Esztergom-Solva és Nyergesújfalu-Crumerum közötti szakaszának vonzáskörzetébe tartozó lelőhelyeken. A leletanyag elsősorban fibulákból, katonai felszerelés elemeiből és érmekből tevődik össze, ezek közül az érmek a Fundmünzen der Römischen Zeit in Ungarn (FMRU) 3. kötetében már bemutatásra kerültek. A párhuzamok alapján többnyire jól keltezhető fibulák valamint a katonai felszereléshez tartozó tárgyak egyelőre még csak feldolgozás alatt állnak, de a fibulák közül néhány típus közlése már megtörtént.

Így a fibulák esetében már ismertettem azokat a leleteket, melyek a galliai kultúrkör készítményeiként (korai rugótokos és csuklós zárszerkezetű fibulák) a birodalom K-i felébe, ezen belül Pannoniába is csak kis számban, és kezdetben a hadsereg közvetítésével jutottak el. Az ilyen korai keltezésű, idegen típusok alapján azok a lelőhelyek kerültek látókörünkbe, melyek a római foglalás kori, illetve kora római (Claudius kora - I. század 2. fele/II. század eleje) településhálózat részét képezték. A települések korai keltezését az idegen fibulatípusok mellett a helyi viselethez tartozó fibulaváltozatok (elsősorban Almgren 68-as egygombos erősprofilú fibulák, kisebb részt noricumi-pannoniai szárnyas fibulák), is megerősítik, és ehhez az időszakhoz kis számban érmek is köthetők. A lelőhelyek elhelyezkedése és a térség földrajzi adottságai alapján kísérletet tettem olyan útvonalak felvázolására is, melyek a lelőhelyeket egymással és a határvidékkel is összeköthették. Ezek az utak a szomszédos eraviscus területeken is folytatódhattak, és így a két népcsoport számára több ponton biztosíthattak érintkezési lehetőséget.

A római foglalás korában, illetve a kora római korban fennállt település- és úthálózat bemutatása után arra is választ keresek, mely települések voltak már a foglalás előtti időben is lakottak. A fibulák közül erre lehetőséget leginkább ugyancsak az egygombos erősprofilú fibulák (Almgren 67-es forma) kínálnak. A települések II-III. századi sorsának alakulásának vizsgálatában továbbra is segítséget nyújtanak az egygombos, erősprofilú (Almgren 83, 84-es formák) és a noricumi-pannoniai szárnyas fibulák későbbi változatai, de mellettük vizsgálni kell a trombitafejes és a térd-, valamint a korai csuklókaros fibulák előfordulását is. A települések késő római (III. század 2. fele - IV. század vége) lakottságáról pedig a hagymafejes és a gyűrűfibulák tanúskodnak. A lelőhelyek keltezésében a II. századtól nagyobb mennyiségben vonhatók be az egyéb fémleletek (övveretek, csatok) és érmek is, melyek megerősítik a fibulák vizsgálata alapján levonható következtetéseket.

 

Németh György (ELTE)

Őrjítő méz

Xenophón beszámol róla, hogy katonái olyan mézet ettek, amitől megőrültek vagy meghaltak. A legtöbb méznek azonban inkább édesítő és gyógyító szerepét hangsúlyozzák forrásaink. Az előadás áttekinti a mézfajtákat és származási helyüket, árukat, és a végén az is kiderül, gyógyítható-e az őrjítő méz okozta betegség.

 

Nótári Tamás (KGRE)

Egy birtokvita Cicero praxisából - jogi és gazdasági vetületek

Cicero beszédei között meglehetősen rendhagyó helyet foglal el a Caecina védelmében tartott oratio, ebben ugyanis - ellentétben a legtöbb, általában a ius publicum körébe tartozó kérdések kapcsán keletkezett forumi szónoklatától - egy örökösödési ügy során kibontakozó birtokper körvonalai bontakoznak ki előttünk. A Pro Caecinát már Friedrich Carl von Savigny is Cicero egyik, a ius privatum szempontjából legfontosabb beszédnek nevezte. Az alábbiakban egyrészt a beszédben vázolt birtokvitát és a birtokvédelem kérdését, valamint annak jog- és gazdaságtörténeti vetületeit vizsgáljuk meg.

 

Pálfi Zoltán

Két északi település: Tawinia és Tuhpia

Bár az óasszír kereskedelemben említett északi telepek közül legfőképp Turhumit, valamint a későbbi hettita főváros, Hattuš neve ismertebb, több más településen is létesültek kārumok vagy wabartumok. Az előadás két ilyen kisebb jelentőségű helység, Tawinia és Tuhpia kereskedelmi életével foglalkozik, kitérve azok fekvésére, különleges árucikkeire, a helyi hatóságok működésére és a közeli nagyváros, Turhumit befolyására.

 

Patay-Horváth András (ELTE)

Középítkezések a klasszikus kori Phigaliában és környékén

Az előadásban arra az egyébként nem sokat tárgyalt kérdésre keresem a választ, hogy milyen történeti és gazdaságtörténeti folyamatok vezethettek az arkadiai hegyek között meghúzódó, nagyszerű de több szempontból is talányos Apollón Epikourios templom megépítéséhez. Pausanias idevonatkozó híradása és a szakirodalomban eddig felvetett javaslatok helyett egy új elképzeléssel állok elő, amely szerint a Peloponnésosi háború során ide telepített spártai neodamódések lehettek az építtetők. Ez persze nem több puszta feltevésnél, de megmagyaráz egy sor eddig nehezen értelmezhető jelenséget, és összhangban áll mindazzal, amit Phigalia és a környező Triphylia egyéb építkezéseiről tudunk

 

Polgár Szabolcs (SZTE)

Földműves civilizáció - nomád civilizáció. Szembenállás és együttműködés. Kereskedelem és politika

Az előadás témája: az eurázsiai steppeöv nagy birodalmainak kapcsolatai a szomszédos civilizációkkal: Kínával, Iránnal és a Római (Bizánci) Birodalommal. Az eurázsiai steppeövet önálló civilizációs központként lehet elhelyezni a középkori afro-eurázsiai világrendszerben. Földrajzi helyzetéből következően a fentebb említett három másik központ mindegyikével határos volt. A kereskedelmi kapcsolatok folyamatosak voltak, de az érdekek gyakran különböztek. A földműves civilizációk sokkal komplexebb gazdaságot működtettek, mint a nomádok, és az önellátásuk miatt csak korlátozottan volt igényük a nomádokkal folytatott kereskedelemre. A nomád birodalmak egyes fontos távolsági kereskedelmi utakat ellenőrzés alatt tudtak tartani, de nagyobb mennyiségű árut a földműves civilizációktól közvetlenül tudtak beszerezni. Ha ez nem sikerült békésen, akkor megpróbálták harc árán. A steppei birodalmak gyakran tudtak katonai fölénybe kerülni a földműves civilizációkkal szemben. A katonai fölényt alapvetően két formában próbálták meg kihasználni: 1. területeket hódítottak meg, és ott uralkodtak; 2. „kívülről" nyomást gyakoroltak és így kényszerítették ki a számukra szükséges javakat, biztonságot, dinasztikus házasságokat stb. Mindez Kína esetében jól megfigyelhető. De hasonló esetekről tudunk az Iránnal szomszédos területekről és Kelet-Európából is. A nomád dinasztiák tehát gyakran fenyegetéssel tudtak piacokat nyitni a határvidéken. Az előadás célja, hogy ebbe a keretbe helyezze el a 9-10. századi Kelet-Európa kereskedelmi kapcsolatait: ebben az esetben azonban egy különleges esettel találkozunk: a „kazár - volgai bulgár" modell eltért az előbb ismertetett szisztémától. Katonai fenyegetés nélkül sikerült kiaknázni a lehetőségeket körülbelül két és fél évszázadon keresztül. Ennek okait és következményeit szeretném ismertetni előadásomban.

 

Anita Rapan Papesa ‒ Hrvoje Vulic

(Gradski muzej Vinkovci / Municipal museum Vinkovci)

Third by the size: what do we know so far about topography of Roman Cibalae and its ager?

The authors will present information about Roman town of Cibalae and its vicinity based on the information gathered in last 100 years of exploration.

Roman settlement was built on top of previous prehistoric settlements on the northernmost point of the river Bosut.  During Hadrian's era Cibalae gained municipal status, and during Severus family reign it gained its colonial status.

Although we can trace the beginning of archaeological excavations all the way back to 18th century our knowledge about topography of Cibalae and surrounding still lacks some key points. Most information about the town itself was gathered in last 50 years through excavations in archaeologically protected zone enabling us to determine horizontal and vertical stratigraphy of the Roman town. Due to epigraphic monuments and many finds and sites collected by our numerous associates, we are starting to get better understanding of ager of Cibalae and the density of settlements in it.

 

Stipich Béla (PTE - ELTE)

Felső Ország, Alsó Ország - földrajzi és/vagy közigazgatási fogalmak?

III. Hattusilit trónra lépése előtt a Felső Ország kormányzásával bízta meg a hettita király. A területnek korábban is volt kormányzója. Az előadás azt vizsgálja meg a hettita történeti-adminisztratív szövegek bevonásával, hogy az említett fogalmak milyen mértékben tekinthetők a Hettita Birodalom közigazgatása szempontból relevánsnak.

 

Szabó Ernő (PTE)

Kölni kereskedők Pannoniában

A kölni kereskedők Pannonia gazdasági életében betöltött kiemelkedő szerepe régóta elfogadott tény a szakma számára. Ennek kapcsán a kutatás gyakran utal arra az aquincumi feliratcsoportra, amely a Colonia Claudia Ara Agrippinensium-ból elszármazott kereskedők (?) közösségi fellépéséről tanúskodik. A szóban forgó feliratok körének pontosítása, a lelőkörülmények alapos áttekintése, a korábbi feloldások és kommentárok ellentmondásainak megvilágítása után felvetődik a kérdés, hogy vajon mennyiben alkalmas ez a forrásanyag a kölniek gazdaságirányító szerepének bizonyítására: vajon a kölniek tényleg „Aquincumból irányították a provincia gazdasági életének egy részét a II. században"? A feliratok szövegének, valamint a felirathordozók ornamentikájának új megközelítésből történő elemzése további adatokkal szolgál a kronológiai kérdéseket illetően is.

 

Székely Melinda (SZTE)

A Római Birodalom keleti kereskedelme: írott források és értelmezésük

A Római Birodalom távoli keleti kereskedelmének vizsgálatához viszonylag kevés írásos anyag áll rendelkezésünkre. A kereskedelmi útvonalak mentén végzett nemzetközi régészeti feltárásoknak így igen fontos szerep jut. Az ásatások eredményeit közlő tanulmányokban és monográfiákban azonban előfordulnak a görög-római szerzőkre vonatkozó olyan hivatkozások, amelyek nem teljesen pontosan adják vissza az eredeti jelentést, így félreértéseket okozhatnak. Előadásomban a távolsági kereskedelem írott forrásaihoz kapcsolódó filológiai jellegű történeti problémákkal foglalkozom.

 

Takács Levente (DE)

A földmérés (jogi) megítélése Rómában

A földmérők munkájának ókori értékelése gyakran kerül elő, főleg jogtörténeti, szakmunkák lapjain. A jogi forrásokra koncentráló érvelések olykor figyelmen kívül hagyják a más forrásokból leszűrhető adatokat vagy a feltételezhető társadalmi valóságot, életszerűséget. Az előadás kísérletet tesz arra, hogy a római szakírók munkáiból és más elbeszélő forrásokban fellelhető információkat összhangba hozza a római jogtudósoknál található közlésekkel.

 

Torbágyi Melinda (MNM)

Pannonia római pénztörténetének néhány kérdése

1990-ben jelent meg Pannonia régészeti kézikönyve, amelynek egy rövid fejezetében Lányi Vera összefoglalta a pénztörténeti kutatások helyzetét. Az azóta megjelent numizmatikai szakirodalom, az előkerült leletanyag, a megjelent Fundmünzen kötetek alapján számos kérdést érdemes újra felvetni, értelmezni.

Az alapvető kérdések egyike a pannoniai római pénzforgalom kezdete. A mára már egyre nagyobb számban előkerülő korai bronzérmék pannoniai megjelenésével valójában mikortól számolhatunk. Egyáltalán beszélhetünk-e pénzforgalomról a Claudiusi provinciaszervezés előtt?

Egy másik kérdés, amely manapság a hazai numizmatikusokat is foglalkoztatja, az egykorú utánzatok/hamisítványok kérdése - suberatus denárok, limes falsa - mikor, hol és mi célból készültek.

Mi állhat I. Valentinianus uralkodása idején megjelenő nagyszámú kisbronz anyag hátterében, és mi történt 375 után, amikor az éremlelet anyag alapján a pénzbeáramlás drasztikusan lecsökkent.

Jelen előadásban erre a három problémakörre térnek ki.

 

Vér Márton Gergő (SZTE, GAU Göttingen)

A Selyemút fénykorának utolsó epizódja: a mongolok és a kereskedelem

A Selyemút ókori történetével foglalkozó kutatások az utóbbi évtizedekben rámutattak arra, hogy az Ázsiát Európával összekötő kereskedelmi útvonalhálózaton közlekedő kereskedők döntő többsége sosem az út teljes hosszában fejtette ki tevékenységét. Ezzel szemben sokkal általánosabbnak tekinthető, hogy a kereskedők a szomszédos régiók között működtek, s az egyes régiók piacain adtak túl portékájukon, így egy-egy áru akár számos alkalommal is gazdát cserélhetett, mire Ázsiából Európába ért, vagy éppen fordított utat tett meg. Egy másik közismert tény, hogy a Selyemút különböző szakaszai fölötti hatalmat gyakorló politikai formációk folyamatosan váltották egymást a kereskedelmi útvonal másfél évezredes történetének nagy részében, s a hosszabb-rövidebb ideig fennálló államok egymás közti viszonyai alapvető jelentőséggel bírtak a Selyemút működése szempontjából.

A 13. század elején Dzsingisz kán vezetésével Eurázsia jelentős részét néhány évtized alatt meghódító mongolok és az általuk létrehozott, korábban nem látott méretű birodalom alapvetően megváltoztatta a fenti két állításból az utóbbit. Jelen előadásomban arra keresem a választ, hogy ezek a változások bírtak-e hatással, s ha igen, akkor milyennel az előbbi megállapításra. Előadásom első részében a rendelkezésre álló narratív források és a szakirodalom alapján vázolom a mongolok és a Selyemút kapcsolatát a 13-14. században. Ezt követően egy, a történeti kutatás által mindezidáig kevéssé ismert, ugyanakkor vizsgált témámhoz szorosan kapcsolódó forráscsoport, a Kelet-Turkesztán területéről előkerült ujgur írásos ótörök és közép-mongol nyelvű civil dokumentumok bemutatására, illetve elemzésére vállalkozom.

 

Viczián István (MTA CsFKFI)

A Duna szigeteinek régészeti lelőhelyei -- geomorfológiai és klímatörténeti megfigyelések

A Duna szigetei fiatal képződmények, kialakulásukat, fejlődésüket az emberi történelemmel párhuzamba állítva is értelmezhetjük. Kutatásaink során a folyó Komárom és Paks közötti szakaszának szigetein feltárt régészeti lelőhelyek (580 db) adatait elemeztük a holocén folyóvízi, geomorfológiai és éghajlati változásokkal összefüggésben. A szigetek a középső-neolitikum óta lakottak, de az egyes történelmi korokhoz tartozó lelőhelyek számában nagy eltéréseket találunk. E különbségeknek számos történelmi és természeti oka van, mi ez utóbbiakat vizsgáltuk.

A szigetek érzékenyen reagálnak a környezeti változásokra, Duna vízjárásában, a geomorfológiai és éghajlati adottságokban bekövetkező változásokra. Területüket (néhány kisebb rész kivételével) a legnagyobb árvizek teljesen elönthetik. Az árvizek levonulásának jellemzőit, azok gyakoriságát, tetőzési szintjeit, időtartalmát és a középvízszint átlagos szintjét  még a kisebb holocén éghajlatváltozások is jelentősen módosították, ennek megfelelően voltak kedvezőbb és kedvezőtlenebb időszakok az emberi megtelepedésre.