Pécsi Tudományegyetem

Bölcsészettudományi Kar
TÖRTÉNETTUDOMÁNYI INTÉZET
ÓKORTÖRTÉNETI TANSZÉK

 

Ókor-délután 2016: színház, díjátadás, előadások

Nyomtatóbarát változatPDF változat

Ókor-délután 2016: színház, díjátadás, előadások

 

MEGHÍVÓ

Szeretettel meghívjuk a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának „Ókor-délutánjára”!

Pécs, 2016. április 6.

Vargha Damján konferenciaterem (Pécs, Ifjúság útja 6.)

Program 

14:00     Beavatószínház: Vérbosszú vagy hataloméhség?

Euripidész Élektrájának beavatószínházi előadása. Közreműködnek a Klasszika-filológia Tanszék hallgatói Karsai György klasszika-filológus, színháztörténész, a tanszék egykori tanszékvezetője, a Színház és Filmművészeti Egyetem egyetemi tanára vezetésével.

14:45     „Pécsi Hyperión” Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny a görög-római kultúráról

A 2016. elején, két fordulóban és három kategóriában („Vicipaedia Latina”, „Blog az antik Rómában”, „Instagramma”) rendezett országos tanulmányi versenyen helyezést elért diákok és tanáraik köszöntése és a díjak ünnepélyes átadása – az antik görög kultúrából ránk maradt zenei töredékek hangjai mellett.

15:30     Az Ókortudományi Társaság Pécsi Tagozatának és az MTA PTB Klasszika-filológiai Bizottságának tavaszi ülése

Az Ókortudományi Társaság Pécsi Tagozata 2015. december elején indította újra előadássorozatát. A Tagozat célkitűzései között szerepel, hogy az ókortudomány legújabb eredményei, kutatási irányai minél szélesebb közönség számára legyenek elérhetők. Ebben a szellemben a Tagozat a tavaszi ülését a BTK „Ókor-délutánján” tartja meg, melyen bemutatkoznak a PTE BTK TTI Ókortörténeti Tanszékének új munkatársai.

Esztári Réka (PTE és ELTE): Írás a falon: Dániel 5, 25 a mezopotámiai ómen-irodalom tükrében

A tanulmány Vér Ádámmal (ELTE) közösen készült.

Az előadás Dániel könyve egyik híres jelenetének kulcsmotívumait, a Bélsaccár lakomáján megjelenő rejtélyes kéz által falra írt szöveget és annak dánieli megfejtését vizsgálja. Közismert, hogy Dániel könyve számos olyan motívumot és kifejezést tartalmaz, amelyek a mezopotámiai kulturális hagyományban gyökereznek – utóbbiak azonban a kulturális átvitel során új formát nyertek, új kontextusukban elveszítvén eredeti jelentésüket és jelentőségüket. Ilyesféle „párhuzamok” esetében (inter alia tüzes kemence, oroszlánok verme, translatio imperii visszatérő motívumai) tehát általában nem beszélhetünk konkrét szövegek egymásra hatásáról. A fenti jelenet kapcsán mégis egy közvetlen átvétel, szövegszintű hatás mellett fogok érvelni, bemutatva, hogy Dániel megfejtése nem csupán módszertanát tekintve kapcsolódik szorosan a folyamközi ómen- és kommentár-irodalomhoz, hanem szövegszerű egyezést is mutat az ókori mezopotámiai kanonikus ómen-gyűjtemények és -kommentárok kifejezés-világával.

Lindner Gyula (PTE): A kétarcú Plutarkhosz - Megjegyzések a politeizmus működéséhez

Boiótia híres szülöttének, a khairóneiai Plutarkhosznak a sokoldalúsága, életművének sokszínűsége a maga teljességében a Moralia cím alatt összegyűjtött, legkülönbözőbb témákat átfogó írásain keresztül ragadható meg igazán. Fontos vetülete ennek az életműnek Plutarkhosz görög/római vallás iránt mutatott egész életén átívelő érdeklődése, amely lehetővé teszi, hogy kora legkülönbözőbb vallási jelenségeit - legyen az kultusz, mítosz vagy az istenek létének legkülönbözőbb aspektusai - és e jelenségekről alkotott véleményét írásaiban végigkövessük. Ha tehát a görög/római vallástörténet szempontjából igen gazdag és tanulságos műveit olvassuk, az életmű egy a politeizmus belső logikája által is generált ellentmondására lehetünk figyelmesek. Olyasvalaki, mint Plutarkhosz, Dionüszosz és Iszisz-misztériumainak valószínű beavatottja, Delphoi papja, aki szűkebb közösségének, Khairóneiának az áldozatain is kétségkívül részt vett, hogyan érvelhet az egyedüli, az időn kívül álló, mozdulatlan, a valódi létezést jelentő, az örökkévaló istenség mellett, ha más helyeken éppen az ősi, atyai hagyomány mellett tör lándzsát? Az előadás erre az ellentmondásra keresi a választ és igyekszik föloldani a kettő között feszülő ellentétet, ennek során pedig a görög politeizmus, a sokistenes kultuszgyakorlat bizonyos alapvető vonásaira, valamint a vallási pluralizmusban létrejövő olykor egymással szembenálló perspektívákra is igyekszik rámutatni.